Sok-sok évvel ezelőtt az emberiség óriási veszedelemmel nézett szembe. A Sötétség Fekete Démonának rémuralma családokat szakított szét és városokat tett a földdel egyenlővé, ám a romok közül egy napon feltűnt hat hős, akik különleges, mágikus képességüknek köszönhetően szembe mertek fordulni a rémmel. Az Első Nagy Háború hosszú és véres csaták árán, de békét hozott a világra, a varázserőt felhasználva pedig elindult az újjáépítés. A boldog átmeneti éveket követően azonban a Föld vezetésére létrehozott Novus Orbis Librarium Armagus hatalma lassan diktatúrába csapott át, és egy szenvedésekkel teli, sötét időszak köszöntött be. A mágia veszedelmes erővel szabadult el, elsöpört mindenkit, aki szembe merészelt szállni a tanáccsal, az ikaruga polgárháború leverését követően pedig csak tovább nőtt a reménytelenség.
Jelenleg 2199 decemberében járunk. A Librarum hatalma hosszú idő után újra meginogni látszik, eljött ugyanis egy bátor harcos, aki arra tette fel hátralévő életét, hogy leszámoljon a diktatúrával. S bár a Véres pengéjű Ragna, vagy más néven a Halál Istene hatalmas háborút indított az elnyomók ellen, és most is megállíthatatlanul menetel a győzelem felé, a forradalmat a legtöbben mégsem nézik jó szemmel. Ragna a legenda szerint ugyanis a Fekete Démon leszármazottja, akinek ha sikerül átvennie a hatalmat, akkor még a mostaninál is szörnyűbb idők köszöntenek a világra. A Föld legnagyobb harcosai ezért összegyűltek, hogy megküzdjenek az Istennel, a kihívás azonban nem lesz könnyű, hiszen Ragna birtokosa a legendás BlazBlue erejének is, amely jóformán sebezhetetlenné teszi őt a harcmezőn.
Toshimichi Mori új játéka, a BlazBlue: Calamity Trigger, azaz a Bureiburū: Karamiti Torigā ebbe a hatalmas csatába kalauzol el minket. A szép múltú Guilty Gear folytatásának szánt játék arcade gépekre elsőként 2008-ban jelent meg, és bár az NTSC régióban tavaly otthoni konzolokra is kijött, Európába csak most látogatott el. S noha a játék egy folytatás, mégsem követi az Overture által lefektetett újhullámos alapokat, sőt visszatér a sorozat gyökereihez, vagyis a harcokat ezúttal is oldalnézetből élhetjük át, maga a stílus pedig ismét a manga vonalat képviseli, ily módon is tisztelegve a régi játékosok előtt. Az Arc System Works Project BB Team csapata és a Zen United kiadó tehát egy ízig-vérig japán retro őrülettel kedveskedett nekünk, a legjobb pedig, hogy a BlazBlue: Calamity Trigger nem csak a rajongói keménymagnak készült, hanem mindazoknak, akik szeretik az egyszerű, klasszikus alapokon nyugvó, de szórakoztató, és kihívásokkal teli bunyózást. Ennek a gondolatnak a szellemében most ugorjunk is neki a kontrollernek, és lássuk, hogy milyen lett maga a játék!
A lemez behelyezése után egy felettébb kellemes jpop muzsikával hangulatossá varázsolt anime fogad minket, melyben bemutatkoznak a szereplők, és egy kicsit megismerhetjük a világot is, melynek a megmentéséért harcolnunk kell. A játéktermes menübe továbblépve, és a story módot választva egy nagyon érdekes, állóképekből álló, de a villogó fényeknek köszönhetően mégis élőként ható képregény vezet minket tovább, majd indulnak is a harcok. A kalandok során nem kevesebb, mint tíz szereplővel vonulhatunk csatába, ezek azonban rövid, egyéni történetek, és csak a sok kicsi bunyó végigjátszása után áll össze előttünk a nagy, kerek egész. A story mód nagyon izgalmas, akármilyen sorrendet választhatunk, a karakterek különböző tulajdonságainak köszönhetően pedig mindig más és más élmény vár ránk, és folyton taktikát kell váltanunk, ha le akarunk számolni a főgonoszokkal. A játékmód nagy hangsúlyt fektet a történetmesélésre is, az összecsapásokat hosszas beszélgetések előzik meg, ahol nem csak a harcosok életét ismerhetjük meg, de ha figyelmesek vagyunk, akkor több titokra és fordulatra is fényt deríthetünk.
Akik a társalgós, kicsit lassabb játékmenet helyett inkább csak bunyózni akarnak, a versus menüben bármikor lenyomhatnak pár 1v1 összecsapást, de az arcade játékmód is nagyon izgalmas, ahol mind a tíz harcos kiáll ellenünk sorban egymás után. A lehetőségek sora pedig még mindig nem ért véget, a trainingben gyakorolhatjuk a kombókat, a score attackben a cél, hogy minél több pontot érjünk el kontrákkal, visszatámadásokkal és cselezésekkel, a network alatt pedig interneten kereshetünk kihívót, ha unnánk a számítógép elleni csatát, és éppen nincsen senki se, aki a másik kontrollert felkapva elveretné magát.
A karakterek igazi japán figurák, a Guilty Gear rajongók pedig egészen biztos, hogy több arcot is felismernek majd a felhozatalból. V13, Iron Tager, Litchi Faye Ling, Taokaka, Noel Vermillion, Ragna The Bloodedge, Jin Kisaragi, Rachel Alucard, Carl Clover, Arakune, Bang Shishigami és Haku Men mind különleges harcosok, akik eltérő stílussal és képességekkel rendelkeznek, egy-két óra játék után pedig mindenki könnyen megtalálhatja a hozzá leginkább passzoló embert. S mint minden távol-keleti manga játékban, a szereplők felhozatala itt is igen széles skálán mozog, van gyönyörű, vékony kislány, sportos fiatal srác, izompacsirta vadember, arcát misztikusan elfedő ismeretlen, és többféle földönkívüli lény is, akik mindenféle természetfeletti erőkkel igyekeznek felülkerekedni a halandóságunkon. A szereplők listája egy kicsit szűkös, a pályák száma viszont rendben van, a csaták során ugyanis kerek tizennégy helyszínen fordulhatunk meg. Van város, léghajó, temető, hegyi falu, szörnybarlang, templom és pokol is, a két egyéni állomáson kívül pedig minden aréna hozzáköthető egy-egy harcoshoz is.
A grafika nagyon érdekes, a csaták két dimenzióban zajlanak, a szereplők rajzfilmes figurák, a helyszínek viszont gyönyörű, kézzel festett háttereken elevenednek meg, amik különleges, semmihez sem hasonlítható hangulatot adnak a játéknak. A látvány nem olyan művészi, mint a Street Fighter IV-ben volt, de egyszerű és impresszív, illetve jó hír, hogy néhány elvadult jtechno számot leszámítva a háttérzenék se rosszak, sőt a szinkronnál még választani is lehet, hogy angol, vagy kőkemény távol-keleti játékhoz méltóan japán nyelven szólaljanak meg a szereplők.
A játékélmény pedig egyszerűen szuper! A karaktereket hamar meg lehet szeretni, és bár a történet egy kicsit bonyolult, meg a szövegbuborékos, tátogós társalgások se a legigényesebbek, a sztori a maga harminc órájával kellően hosszú, és a bunyózás is első osztályúra sikerült. A hatfokozatú, beginner, easy, normal, hard, very hard, és hell lépcsőkből álló, jól belőtt nehézségi szinteknek köszönhetően az abszolút kezdő játékos, és a profi Guilty Gear harcos is jól szórakozhat a BlazBlue-val, de ugyanígy az irányításnál is figyelembe vették mindkét réteget. Összevissza bevitt, véletlenszerű gombnyomogatásokkal is lehet látványos kombinációkat előcsalni, és hamar nyerni, de a legszebb meccseket mégis úgy lehet játszani, ha betanuljuk a játék menüjéből elérhető trükkök teljes listáját, és akkor hozzuk elő az éppen megfelelő mozgást, amikor a legnagyobb szükség van rá. A harcrendszer tehát teljes mértékben korrekt lett, és akkor még nem is beszéltünk a kontrázásokról, illetve mindazokról a kisebb-nagyobb trükkökről, amik igazán fordulatossá varázsolják a bunyókat. Egyetlen gond van csak, hogy abban a fránya kombólistában nem a gombokat, hanem az ütés- és mozgástípusokat írják le, így azokat fejben mindig össze kell párosítani a nyomnivalóval. De ennyi baj legyen, nem igaz?
A játék hangulata kiváló tehát, és a szavatosságával sincs gond. Az Xbox LIVE Marketplace-ről és a Playstation Store-ról DLC formájában le lehet tölteni minden szereplőhöz egyenként négy új ruhaszínt, míg néhány dollárért, illetve pár pontért cserébe Ragna, Rachel, Hakumen és V13 karakteréből elérhető egy-egy Unlimited változat is. Ez utóbbiakat viszont csak azok vegyék meg, akik nem akarják végignyomni a teljes játékot, hiszen mindegyik elérhetővé tehető a karrier módból is, csak úgy mint az a több tucat kép, tervrajz, és videó, amit a sorsdöntő csaták után a gallery menüpontban szemlélhetünk meg.
Bár a BlazBlue: Calamity Trigger Taito Type X2 arcade gépeken korábban már tiszteletét tette a játéktermekben, a házikonzolokra tervezett változatot mégis érdemes beszerezni, hiszen több olyan újdonságot is tartalmaznak, melyeket nem láthatott még az a kevés ember sem, aki találkozott korábban a játékkal. Először is, a sztori mód egy teljesen új dolog, a pénzbedobós masinákban nem volt ilyen, illetve azon kívül, hogy több új pálya is bekerült a játékba, még a zenét is teljesen lecserélték a készítők. Multiplayer mód sem volt az előzőben, de ez nem is meglepő, illetve azon kívül, hogy az Unlimited karakterek is teljesen újként csatlakoztak a csatába, immáron minden szereplőhöz unlockolhatunk egy instant kill kombót is, melyet előhívva azonnal végezhetünk az ellenféllel.
Összességében jó játék lett a BlazBlue: Calamity Trigger, a külcsín rendben van, azok pedig, akik egy kicsi vonzódást is éreznek a manga világ iránt, imádni fogják az egészet. Jó vele lenyomni néhány bunyót esténként, és ami a leginkább különlegessé teszi a játékot, hogy sok társával ellentétben valahogy nem idegesíti fel az embert. Persze káromkodásokat itt is hallhat a család, ha kikapunk, a hangulat és a teljes atmoszféra valahogy nem olyan, hogy ezen komolyabban görcsöljünk, és ezt igazán lehet imádni benne. Jó hír pedig, hogy a PSP konzolos átírat BlazBlue: Portable néven Japánban már megjelent, így hozzánk is hamarosan ellátogat, illetve a játéknak májusban jön a PC-s változata, utána pedig Continuum Shift alcímmel várhatjuk a folytatást is!
(forrás: ipon.hu)