Ez itt a kétéves Ardi Rizal, aki napi szinten 40 szál cigarettát szív el, hála édesapjának, aki 14 hónapos korában adta neki az első ítelítőtt nikotinból. Nem is tudom, hogy sajnálni kellene, vagy röhögni azon, hogy milyen lehet, amikor odagurul a kis biciklijével egy csoport dohányoshoz, hogy tüzet kérjen.
Ardi anyja állítása szerint fia szenvedélye 5 dollár 50 centbe kerül a családnak napi szinten, és csak egyetlen márkát hajlandó szívni: "Totálisan függő. Ha nem kap cigarettát, dühös lesz, kiáltozni kezd és elkezdi a fejét verni a falba. Azt mondja, ilyenkor betegnek érzi magát."
Nála nem is számít meglepőnek, ha itatás közben a cigijéért nyúl, vagy tüzet kér az anyjától pelenkázás közben.
A kormány beleegyezett, hogy ad az Ardi családnak egy új autót, ha leszoktatják a gyereket, de Ardi apja - akit az évszázad emberének is kinevezhetnek a dohánygyárak - nem érti miért olyan nagy dolog ez: "Egészségesnek tűnik, nem látom, hogy bármi gond is lenne."
A szülők ismeretében valószínűleg a gyerek még akkor sem lehetne lángész, ha normálisan lenne felnevelve, azonban az ilyen emberek szaporodását nem úgy kellene visszafogni, hogy megmérgezzük a gyerekeiket - főleg az apa tűnik debilnek, így az elköttetés lett volna a kézenfekvő módszer, csak ahhoz sajnos már késő.